Lássuk, hogy egy különc srác hogyan boldogul a világgal! Charlienak nem könnyű beilleszkedni a gimibe nagynénje és legjobb barátja halála után. De a gimiben a csodálatos Samre és a "kicsit" őrült Patrickre rátalál és minden máshogy alakul...

Sziasztok!

Itt is lenne az ígért könyv ajánló. Elsőnek az Egy különc srác feljegyzéseit választottam, mert nyáron elolvastam és egyszerűen magával ragadott. Stephen Chobsky valahogy úgy írta meg ezt a könyvet, hogy az olvasót beleírta a sztoriba, nem tudom, hogy mások hogyan vannak vele, de én egy éltere megszerettem. De elég a könyv csodálásából, jöjjön a sztorija.

Sztori:

Az „Egy különc srác feljegyzései” című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan – olykor mulatságosan, olykor meghatóan – egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok… Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit.

Érdekesség:

A kötet megjelenése óta több mint 1 000 000 példányban kelt el és hatalmas vitákat gerjesztett, miközben a tinédzserek megkerülhetetlen kultuszregényévé vált világszerte. Ellentmondásos módon egyszerre tiltott könyv és kötelező olvasmány az amerikai középiskolákban. Ez a regény ugyanazt jelenti a 21. századi tinédzsereknek, mint amit a „Zabhegyező” jelentett a szüleik generációinak.

Részlet:

,,A tánc után Sam kis teherautóján távoztunk. Most Patrick vezetett. Amint a Fort Pitt alagút felé közeledtünk, Sam megkérte Patricket, hogy álljon félre. Nem értettem, mi történik. Aztán Sam felmászott a platóra, semmi sem volt rajta csak a báli ruhája. Széles mosollyal az arcán azt mondta Patricknek, hogy indítson. Szerintem már csináltak ilyet korábban is. Na, mindegy, Patrick nagyon gyorsan hajtott, és mielőtt beértünk az alagútba, indenhangot elnyelt valamiféle vákuum, helyükön csak egyetlen egy dal maradt, ami a magnóból szólt. Ennek a gyönyörű számnak az volt a címe, hogy ,,Landsinde". Amikor kiértünk az alagútból, Sam nagyon vicces kiáltásban tört ki, és már ott is voltunk. A belvárosban. Az épületek fényben úsztak meg ilyenek, minden olyan volt, amitől gondolkodnod sem kell. Sam leült, és elnevette magát. Patrick is nevetett. Én is nevettem. Megesküdnék rá, hogy abban a pillanatban nem voltak korlátaink."

Vélemény:

Igazából ha most elkezdenék véleményt írni az olyan egyhangú lenne, mert nem tudok ról a rosszat mondani. Csak jót és az a baj, hogy néha a legjobb dolgokat a legnehezebb szavakba önteni. Szóval szerintem az én kritikám nem lenne túl érdekes. :) Annyit azért elmondok, hogy az én kedvenc szereplőm Charlie és Patrick. Charlie nem azért, mert ő áll középpontban, hanem a tulajdonságai miatt. Nagyon szeretem, mert egy kedves karakter. Patrickről pedig nem is kell semmit mondanom, szerintem ha valaki látta a filmet vagy olvasta a könyvet akkor tudja. 

A filmajánlót megtalálod a saját kis fülecskéjén és a képes mappáját pedig a képtár fülön.

Hamarosan elkészítem a mappát és a filmajánlót. Addig is

xoxo Heli

P.S.: Jobb oldalon szavazz és a legtöbb szavazatot kapott srácról jönnek a film/könyv/zeneajánlások. Szavazni Március 8.-ig lehet!